logó Kispesti Vass Lajos Általános Iskola
A gyerekeknek két dolgot kell adni: gyökereket és szárnyakat. (Goethe)

Innováció


Iskolánk önálló innovációja

UMFT

Képességfejlesztés a drámapedagógia eszközeivel–módszertani segédanyag digitális adathordozón.

Vass Lajos Általános Iskola önálló innovációja

Képességfejlesztés a drámapedagógia eszközeivel–módszertani segédanyag digitális adathordozón Készítette: Vargáné Vankó Katalin

Tartalmi leírás: 5. 1-9.

5.1. Céljai

A drámatechnikák használata kiválóan alkalmas arra, hogy bármely tantárgy szövegformátumú rendszerét indukciós szövegként kezelhessük, illetőleg egyéb ismerethordozó eszközeit (kép, mozgás, zene stb.) eszközként működtessük. Mind verbális, mind nonverbális módszerei az óra anyagát mintegy adatbankként használják, hogy ennek segítségével végezzék el a tanulók az adott technika által meghatározott feladatokat. A foglalkozások során így folyamatosan és észrevétlenül fejlődnek a gyerekek
  • önálló ismeretszerzési képessége
  • az állandó csoportos munkaforma miatt kooperációs adottsága
  • kommunikációs technikája
  • konfliktushelyzetekben való viselkedésformája
  • képzelőereje
  • megfigyelőképessége
  • asszociációs érzékenysége
  • szocializáltsága
  • kreativitása
  • lényeglátása
  • kifejezőereje.

5.2. Eszközrendszere

Eszközrendszere többszintű, bővíthető és jól variálható. Technikái folyamatosan kerülnek beépítésre az iskolába kerülés vagy akár -kitekintve - a közösségbe kerülés pillanatától kezdve. Kezdetben kreatív játékok során szerzik meg a gyerekek azt az érzékenységet, mellyel aztán a bonyolultabb drámatechnikák folyamatosan beültethetők - fejlettségi szintjüktől függően.
A bevezető szakaszban tanórai keretben jó motivációs gyakorlat ill. feszültségoldási lehetőség és szabadidőben aktív pihenés. Ha a csoport már megfelelő technikai szinten áll (jól absztrahál , könnyen improvizál, bátran mozog és beszél, a csoportmunkába jól illeszkedik, megfelelő tempóban olvas, stb.) elemenként át lehet emelni a mindennapos tanítási gyakorlatba ismétlésként, feldolgozásként, gyakorlásként egyaránt. A tudatos ütemezés elengedhetetlen, hiszen alapelv az elégedettség, sikeresség érzésének biztosítása az ismeretszerzés során.

„ A munka és élvezet együtt is járhat, a tudás gyökerei nem feltétlenül keservesek ”

( Dr. Csíkszentmihályi M.: )

5.3. Eszközrendszer alkalmazása

Tekintettel arra, hogy a drámatechnikák alkalmazása során szükségszerű munkaforma a csoportmunka, így
  • közösséget formál
  • a folyamatos, tárgyszerű kommunikáció elengedhetetlen
  • az eredményességet az egymás iránti tolerancia is biztosítja, egymást segítik, figyelnek egymásra
  • szerepbelépések során a képzelőerő aktívan működik
  • számtalan személyiség alakítási lehetőség adódik a gyakorlatban
  • foglalkozások idején a pedagógus játszótárssá, és legfeljebb a tervek megfelelő mederben tartójává válik.
Az ismeretanyag „ adatbank ”, indukció. Annak megismerése, értelmezése után a gyerekek
  • szükségképpen visszakeresnek egy-egy információ után
  • aktivizálják passzív szókincsüket
  • verbális és nonverbális kifejezőerejüket használják, fejlesztik
  • adott szövegben, információhordozóban tájékozódnak
  • játék során interiorizálnak, absztrahálnak
  • más műveltségi területeken szerzett ismereteiket adekvát helyen felhasználják, asszociálnak.

5.4. Hozzáférési lehetőségek

A program többszintűsége, variálhatósága lehetővé teszi, hogy bármely korosztály, bármely ismeretanyag - szerzése során ezt képes használni a megfelelő gyakorlat kiépítése után. A gyakorlatszerzés maga is a technikákon alapul. Alkalmas nyílt órákon, szülőkkel közös megmozdulásokon való interaktív bemutatásra, így mindenki megismerheti (a megismertetés is leginkább interakcióban sikeres). Visszajelzések alapján a gyerekek élményként, részletesen számolnak be családjuknak sikeres munkáikról, melyből szüleik további bepillantási lehetőséget nyernek.

5.5. Hatások, eredmények

  • A kreativitás fejlődése
  • A kommunikációs helyzetek jó, eredményes megoldása
  • A kutató jellegű olvasás kialakulása
  • A megfigyelések alaposságának fokozódása
  • Az asszociációs érzékenység pozitív irányú fejlődése
  • Az önkifejezés verbális és nonverbális formáinak fejlődése
  • A gondolkodás differenciálódása
  • Logikus következtetések levonásának gyakorlata
  • A tolerancia és felelősségérzet alakítása
  • Gátlásosság oldása
  • Tájékozottság észrevétlen megszerzése
  • Az „ együtt-élmény ” megélése - osztályközösség pozitív alakulása
  • Önismeret, társak ismerete erősödik
  • Az örömérzet, sikerélmény biztosítása általában szavatolt.

5.6. Adaptáció

A közös munka elején (pl.1. osztály) két fontos alapkövet kell letenni.
  • együttműködés (változatos koop. technikák alkalmazása)
  • egyszeri „gátak” feloldása (közös játékok)
Fentiek megvalósulása után tematikus kreatív játékok alkalmazásával fejlesztjük
  • a csoportkohéziót
  • beszédtechnikát
  • mozgástechnikát
  • kifejezőerőt
  • koncentrációt
  • találékonyságot, melyek később megbízható segítőtársakká válhatnak.
Ez a folyamat (osztályösszetételtől függően) eltarthat egy évig is.

A második osztály elejétől már tanórai egységként is beépíthetünk egyszerűbb drámatechnikákat (pl. állókép, helyszínteremtés, cédulázás, egyeztetések, mozgásimprovizálás), főként motivációként vagy gyakorlásként. Harmadik osztálytól (v. a következő szinten), ha a fejlődés vonala megengedi, már visszatekintő ismétlés ill. új anyag feldolgozásában is biztonsággal alkalmazhatók a módszerek. Több nehezen tudatosuló elemzési gyakorlathoz nyújt hathatós segítséget (pl. vázlatírás – tartalmi egységek - állóképek, mint diasor, dialógusépítés, helyzetgyakorlat). Egyik műveltségi területről átemelhetők a másikba (pl. térképolvasás, helyszínteremtés, gimnasztika-mozgásimprovizáció, zeneművek-hangulat, hangzás, rajz összekapcsolása, stb.). Fontos, hogy a gyerekek változó összetételű csoportokban dolgozzanak, mindenkivel kell tudni együttdolgozni, ne fordulhasson elő, hogy egy-egy gyermek belemerevedhessen például „végrehajtói ” szerepbe a csoport hierarchiájában. Néhány példa az egymásra épülésre:
  • csoportkohéziós játékok: zökkenőmentes csoportmunka a közös tervezésben
  • improvizációs játékok: ügyes helyszínteremtés, bátor szerepbelépés kreatív megoldások
  • emlékezetfejlesztő játékok: a csoport tervének, a folyamatok fejben tartása, melyben saját helyét jól ismeri
  • átképzeléses játékok: fantázia szabad szárnyalása, jó értelemben vett
  • gáttalanság (nem gátlástalanság)

5.7. Körülmények

A program osztálykeretben zajlik, tehát minden tanuló minden foglalkozáson részt vesz. A gyakorlat működőképessége a megfelelő ütemezésen múlik, melyet természetesen meghatároz a csoport összetétele. Az adott 3. osztályos tanulócsoport heterogén, az iskola tipikusan lakótelepi környezetű. Az együttműködési hajlandóság hamar megmutatkozott, a továbblépés lehetősége így korán adott volt. Többéves tapasztalat, hogy körültekintő szervezés és jó csoportszellem mellett lehetővé válik, hogy - képességeitől, ambícióitól meghatározottan - de mindenki részese lehet, lehessen a közös munkának.

5.8. Újszerűség

A gyakorlat azt jelzi, hogy módszer közismertebb elemei sokszor elszigetelten jelennek meg a hagyományos tanórai keretben, melynek színesítésére, hangulatának oldására, de nem valódi céljainak megfelelően, struktúrájában használják.
Ez a program mutatja, hogy tisztán drámatechnikák alkalmazásával is megvalósulhat egy új ismeretanyag megismertetése. Eszközrendszere képes lefedni a hagyományos tanórai egységeket (ismétlés, motiváció, feladat, értékelés stb.).

5.9.Ellenőrzés és értékelés

Az ellenőrzés és értékelés magában a munkafolyamatokban adott. Hiszen a csoportbemutatók sikeressége egyben minősíti milyen munkát végeztek a tanulók, hogyan használták fel új ismereteiket. Sikerük ill. esetleges sikertelenségük csalhatatlanul jelenik meg önértékelésükben, s ez általában egybeesik társaik vagy a foglalkozást vezető véleményével. Sokszor társaik spontán véleménynyilvánítása - taps vagy „ Ez jó volt ” - maga az értékelés. A terminológia - kiválóan teljesített, jó ellenőrzés és értékelés, stb. felhasználhatók adott csoport közös munkájának minősítésére.
Más kérdés, hogy pedagógiai szempontból mikor értékeljük írásban, deklaráltan is a feladatmegoldást, a játékot. Ezzel csínján kell bánni, függetlenül attól, hogy felelősséget kell az egyénnek érezni a csoport teljesítménye iránt, tehát a siker, a kudarc közös.

Drámatechnikák
  1. Ismétlés (hun-magyar mondakör)
    1. Irányított csoportalakítás (valós történelmi és mondabeli személyek kapcsolása fogalmakkal, eseményekkel).
      D: cédulázás, egyeztetés, megbeszélés /csoportmunka
    2. Időszalag - diasor összeállítása - csoportköri egyeztetések a sorrendről.
      D: állókép, monológ, fórum - színház /csoportmunka
  2. Motiváció
    „sátorépítés” /nagycsoport
    D: helyszínteremtés, díszlet megalkotása
  3. Célk.
    Emese álmának megfejtése - „valódiságának” igazolása a történelemben
    D: tanári narráció szerepbelépéssel (konstans jelzésben megállapodás)
    1. Emese álma (szerepben)
      D: mozgásimprovizáció zenére - mozgáskövető tükörjáték figyelemmegosztással (törzsek tánca) (ének-zene koncentráció)
      monológ – álomfejtés - közben átképzelés - lazítás /nagycsoport - egyéni
    2. Tartalmi egységek meghatározása (szerepből ki)
      - vázlatpontok rögzítése táblán, „íródeák” delegálása kiscsoport /delegáltak csoportmunkája (csoportközi m.)
      szakértői mozaik
    3. Első tartalmi egység
      - megvalósult az álomfejtéssel
      D: egyeztetés
    4. Második tartalmi egység (szerepben - a táltos asszony „jövendölései”)
      - Álmos beszéde
      D: dialógusépítés - előkészített improvizáció, (szövegvizsgálat) / kiscsoport - csoportbemutató
    5. Ifjú harcosok próbája (szerepben)
      - íjászat az udvaron (testnevelés koncentráció)
      D: - mintha játék / két nagyobb csoport
    6. További tartalmi egységek (lásd 4.4.)
    7. Az esküszegők sorsa
      - egy csoportra jutó feladat (szerepben)
      D: szerep a falon - „vádbeszéd”
    8. A Kárpát-medence, mint úticél (szerepből ki)
      - szakértői feladat
      D: helyszínteremtés ( környezetismeret koncentráció- felszíni formák)
    9. Jelmeztervezés
      - egyéni és csoport ( 50 rajz a honfoglalásról !!)
      - szakértői feladat (rajz koncentráció)
  4. Értékelés (kiscsoport)
    1. D: kerekasztal, szószóló
    2. Örömtánc – visszautalás (törzsek tánca)
      D: irányított mozgás, tükörjáték

Drámapedagógiai módszerek Munkaformák
irányított csoportalakítás frontális - egyéni
megbeszélés, egyeztetés (cédulázás)   kiscsoport
állókép csoportköri
monológ nagycsoport
fórum - színház  
helyszínteremtés  
narráció szerepbelépéssel  
gépsor (mozgáskövető gyak.)  
átképzelés - lazítás  
dialógusépítés
mintha- helyzet  
szerep a falon (báb)  
kreatív tervezés - jelmeztervek  

Szerző: Webmester

Közzétéve: 2017-08-16 09:53:10

Ahogy a legtöbb honlap, ez a webhely is használ sütiket a weboldalain.